Régen alkalmazott burkoló anyagok

A burkoló anyagok típusai

burkoló - régi parkettaA burkoló anyagok alapvetően két csoportba oszthatók be, a hideg és a meleg anyagok csoportjába. A két csoport között nagyon sok különbség van. A meleg burkolatok lágyabbak, ellenállásuk szintén nagy, de nem annyira, mint a hideg burkolatoké. Az ilyen típusú burkolatokat leginkább olyan helységekben szokták használni, ahol a terheltség kisebb mértékű. Meleg burkoló anyag a parketta, a padlószőnyeg, az ilyen burkolatok első sorban hálószobákba, esetleg nappalikba kerülnek. A meleg és a hideg burkoló anyagoknak nem csak felhasználási területük különböző, de a lerakásuk technikája is eltérő. A hideg burkoló anyagok ellenállása jóval nagyobb, sokkal jobban terhelhetők, mint a meleg burkoló anyagok. Ez többek között azt is eredményezi, hogy a hideg burkolatok nem csak a beltéri, de kültéri burkoláshoz is használhatók. A lakás belső terénél főleg a konyhában és a fürdőszobában ajánlott a hideg burkolat alkalmazása, hiszen ez a két helység nagyon intenzív terhelésnek van kitéve, ezekben a helységekben a meleg anyagok nem bírnák sokáig. A beltéri és a kültéri burkolásnál, habár ugyanazokat a típusú anyagokat alkalmazzák, a lerakás technikája teljesen más.

Ma divatos burkoló anyagok

A burkoló anyagok szempontjából ugyanolyan divathullámok vannak, mint például a ruháknál. Ez a tendencia azóta érvényesül jobban, hogy a lakberendezés magasabb prioritást kapott. Az otthon fogalma ma már nem csak egy épület, ahol melegedhetünk és pihenhetünk, az otthonunk kialakítását sokan személyiségünk tükreként értelmezik. Így egyre többen, egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak arra, hogy a lakás kialakítása ne csak a funkcionális szempontoknak feleljen meg teljes mértékben, hanem az esztétikai irányelvek is érvényesüljenek.

A burkoló anyagok kialakításánál erre a tervezők is figyelnek, a burkoló anyagnak a rá szabott funkciót is be kell töltenie és trendinek is kell lennie, vagy legalábbis valami pluszt a megjelenésben adnia kell. A parafa egyre gyakrabban alkalmazott burkoló anyag, rettentően jó minőségű, az egyik legjobban szigetelő burkoló anyag, ami ráadásul nagyon jól is néz ki. A hideg burkolatok esetében a mozaik burkolás az, ami egyre kedveltebb, lerakása bonyolultabb, de ez a legegyedibb anyag, funkcióját betölti, de drágasága miatt csak kevesebben tehetnek rá szert. A mozaikot sokszor csak, mint a burkolat díszítését alkalmazzák, nem az egész felület van így burkolva, hanem csak egy része, ennek olyan hatása van, mint egy beépített képnek, nagyon jól mutat. Csak nagyon fontos, hogy az ilyen jellegű alkalmazásnál figyeljünk a harmóniára.

Régi burkoló anyagok

csodálatos burkolás otthonA régi burkoló anyagoknak azok számítanak, amiket ma leginkább hagyományosnak nevezünk. A parketta régen is kedvelt anyag volt és ma is az, csak ahogy tágultak a lehetőségek, úgy sok mindent alakítottak a burkoló anyagon és folyamatosan modernizálták, fejlesztették, így lényegében a hagyományos parketta és a ma alkalmazott nem ugyanaz, de mégis igen sok közük van hozzá. Azokat a helységeket, amiket ma jellemzően meleg burkoló anyaggal fedünk be parkettázták, a kültéri burkoláshoz pedig csempét használtak. A csempe ma is kedvelt, de ugyanaz a tendencia figyelhető meg esetében, mint a parkettánál, sok fejlődésen ment át, anyag sokkal lesimultabb, sokkal lágyabbá vált. Ezek a burkoló anyagok ma is kedveltek és valószínűleg azok is maradnak, hiszen már bizonyítottak.

Tradicionális burkolás

A tradicionális burkolás

tradícionális burkolásA tradicionális burkolás nagyon sok mindent tartalmaz, hordoz magában. Meddig mehetünk vissza a címszó kereteit értelmezve, mi az, amit burkolásnak tekinthetünk? Sokféle választ adhatunk ezekre az egyszerű kérdésekre. A tradicionális burkolás határait kitapogatva egészen a végsőkig visszamehetünk. Lehet, hogy régen a burkoló munka nem a szó szerint értelmezett mai burkoló munkával egyezett meg, régen előfordulhat, hogy csak egy falat emeltek, de fokozatosan valahogy mégis csak kialakult a burkolás. Régen minden nép a saját természeti lehetőségei alapján tudta kialakítani életvitelét, így például a ház, a lakhely megépítését is. Azok a népek, akik hegyvidéken laktak teljesen más forrásokkal tudtak gazdálkodni, mint azok, akik homokos sík vidéken éltek. Így a népek leszármazottjai is az ősöktől tanult, átvett technikákat tudták a saját képükre alakítani. A természeti források mellett sokat számítottak a környezeti tényezők. A hidegebb vidékeken élőknek fontos volt, hogy otthonaik szigeteljenek és meleget adjanak, míg a meleg vidékeken élőknél ez nem volt szempont. Nagyon érdekes párhuzamba állítani a régi és a mai építkezési szokásokat, illetve kultúránként megvizsgálni, kik, mit és hogyan csináltak. Most nézzük hazánkban hogyan alakult a burkolás és az építkezés az évszázadok alatt.

Burkolás Magyarországon

A burkolás nem tekint vissza olyan hosszú időre. A csempe burkolatok készítése, azok használata nem tekint vissza hosszú múltra, tehát nem olyan nagyon régen vált populárissá, vagyis, a mindennapi építkezésnek nem olyan hosszú ideje képezi szerves részét. A nem olyan hosszú idő, egy pár éves ciklushoz képest, természetesen még így is sok időt jelent, de ha több ezer éves ciklusokban gondolkodunk, akkor rövid időről van szó A magyar építkezést, a tradicionális elemeket, a csempe burkolás elterjedését mind csak olyan értelemben van értelme vizsgálni, ha a különböző társadalmi és regionális egységeket külön-külön tárgyaljuk. A nagy városokban az építkezési szokások teljesen máshogy alakultak, mint vidéken, falun. A nagyvárossá fejlődött településeken a lakosság száma gyorsan növekedett, ezért gyorsan kellett praktikus megoldással előrukkolni, amivel képesek az embereket elszállásolni. Így az ilyen megnövekedett számú lakossággal rendelkező településeken sokkal hamarabb rugaszkodtak el a tradicionális elemektől, mint falun. Így a csempe burkolás, egyáltalán a burkolás is jóval hamarabb vált populárissá.

Burkolás régen és ma

burkolásA vidéki, falusi építkezés sokkal később, sokkal lassabban szakadt el a tradicionális elemektől, a falusi építkezés akárcsak maga a falusi élet sokkal természet közelibb. Az igazi falusi élet szimbiózisban élt a természettel, adott, kapott. A falusi, a tradicionális magyar házak kialakítása, térhasználata, építési technikája mind a környezethez alakul. A falusi házak ablakai kicsik, kisebb rés, kevesebb hideg jön be. A ház belső terének elrendezése szintén funkcionális volt, a konyha és a háló egy térben volt, hiszen ahogy főztek, úgy melegítettek. Természetesen a falusi házak esetében sem mindegy, hogy egy vagyonos falusi házról van szó, vagy egy szegény falusi házról.  Az aljzat burkolás a tradicionális módon épült házakban kezdetben ismeretlen volt, a ház alja homokos volt, esetleg vályogos sárral próbálták egyenletessé tenni, mázolni. Később a fapadló vált divatossá.

A ma épült házak már nem hordoznak magukon semmilyen tradicionális jelet, sem alakzatukban, sem térkialakításukban, sem építési technikájukban. A burkolás az építkezés szerves részét alkotja, a ház minden részében, mindenféle anyagból.